top of page

A coaching korlátai és ereje - mivel foglalkozik egy coach?

 



 

„Egymillió coach országa vagyunk”, „Ja, a motivációs kóklerek?" - Sokszor ezek az első reakciók, ha szóba kerül a coaching.


Hogyan vált a "coach" szitokszóvá, mi áll ennek a hátterében?


A megfelelő szabályozás hiánya.


Egyelőre nincs arra egységes jogi szabályozás, mi alapján nevezheti magát valaki coachnak, ezért sokan önfelhatalmazásból tesznek így. Több éve láthatjuk, ahogy a social media felületeket ellepték az önjelölt segítők és a motivációs guruk, akik szolgáltatást nyújtanak, sokszor végzettség és valódi szakmai tudás nélkül. A coaching különböző vadhajtásai, és a vizsga, ill. a teljesen kontaktórák nélküli online képzések is hozzájárulhattak a szakma jelenlegi megítéléséhez. A piacon nagyon sokféle coachképzés elérhető a néhány hónapostól kezdve egészen a több évesig. Ha valaki úgy dönt, akár úgyis megszerezheti a tanúsítványt, hogy sosem vett részt gyakorlaton - a "képzés" végén elég egy írásbeli online tesztet kitöltenie a papír megszerzéséhez. A két legnagyobb szakmai coach szervezet a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) és Európai Mentoring és Coaching Tanács (EMCC), valamint a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége - e szakmai szervezetek ajánlásait érdemes megfontolni, ha coachot vagy képzést keresünk. Nem gondolom, hogy önmagában a végzettségtől válik valaki jó szakemberré, a későbbiekben kitérek arra is, milyen képességek meghatározóak egy 'elég jó' segítőnél.

 

Az egyéni önismeret és a szakmai kompetenciák hiánya.


A coach – csak úgy, mint más segítő – a személyiségével dolgozik. A coach képzéseknek nem előfeltétele az igazolható önismeret, illetve a képzésekben szereplő önismereti munka is sokszor limitált. Hiszem, hogy coachként (segítőként) akkor lehetünk megfelelő támaszként jelen, ha a belső munkánkat lelkiismeretesen és folyamatosan végezzük. A segítőt érintő szakmai elakadások kezelésében pedig a szupervízió tud segíteni. Ahogy dr. Sarungi Emőke idézi egy tanulmányában: „Ha a belső gubancainkat kigubancoljuk, akkor az a lehető legkevésbé akad bele a másik történetébe.” Vannak ún. coach kompetenciák, amelyekkel (ideális esetben) a coachnak szükséges rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelően tudja a folyamatokat vezetni. Ezekről a kompetenciákról bővebben itt olvashatsz.

 


Mire nem való a coaching?



A coaching nem a pszichés/mentális betegségek és traumák gyógyítására, valamint kríziskezelésre való. A coach nem pszichológus, pszichoterapeuta vagy pszichiáter. Ez egyértelműnek tűnhet, azonban egy laikusnak legtöbbször nincs tapasztalata arról, hogy miben tud segíteni egy coach.

 

Milyen esetekben ne forduljunk coachhoz?

Néhány példa: pszichiátriai diagnózis, aktív pszichiátriai tünetek, diagnosztizált személyiségzavarok, pszichoaktív szerek szedése, függőségek kezelése, kötődési sérülések feldolgozása, súlyos érzelmi krízis, traumafeldolgozás, akut gyász, öngyilkossági tendenciák, súlyos egészségi állapot vagy fogyatékosság esetén. A fentiekben felsoroltak problémakörtől függően pszichiáter, klinikai szakpszichológus és/vagy pszichoterapeuta kompetencia körébe tartozhatnak. Emiatt is tartom fontosnak az első konzultációt, hiszen a kontraindikációk esetén a coach jelezni tudja a kompetenciahatárait és javasolni tud más szakembert. Ahhoz, hogy fel tudja ismerni, amikor az ügyfél problémái túlmutatnak a kompetenciáin, fontos, hogy a coach mélyebb pszichológiai ismeretekkel is rendelkezzen.

 


Mire való a coaching, mikor tud segíteni egy coach?



A coaching eredményorientált, egyénre szabott fejlesztési folyamat. Az ülések során a coach az ügyfelekkel gondolatébresztő és kreatív munkára szerződik, amely inspirálja és támogatja őket a személyes és szakmai potenciáljuk kiaknázásában. A jelenre és a jövőre fókuszál: elsősorban az aktuális helyzettel dolgozik, jellemzően a közelmúltig tekint vissza. Célt határoz meg, erőforrásokat mozgósít és alternatívákat térképez fel, konkrét lépésekre bontja a megvalósítást és folyamatosan monitorozza a változást. A coaching a mentálisan egészséges, de bizonyos nehézségekkel küzdő, önmagukat egyes területeken fejleszteni kívánó személyeknek és szervezeteknek való segítségnyújtás (pl.: life és karrier coaching, business coaching, executive coaching, teamcoaching). Maga a folyamat több ülésből és fázisból áll, amely végén az ügyfél ideális esetben eléri a kitűzött célját. Ugyanúgy, ahogy a pszichológus, a coach sem ad kész megoldásokat vagy tanácsokat, inkább perspektívát nyújt. Nyitott, nézőpontváltást elősegítő kérdésekkel és gyakorlatokkal segíti az ügyfél saját válaszait feltárni.


A coach tehát olyan mentális edző, aki az ügyfél személyes és szakmai területein segít definiálni és megvalósítani a céljait, beazonosítani az akadályozó tényezőket, közben támogatja ügyfelét a változási és fejlesztési folyamataiban. Ideális esetben pedig betartja az etikai kódexben leírtakat.


Life (életvezetési) coaching során a magánéleti és szakmai élet kihívásaival foglalkozunk, többek között az alábbi témákkal dolgozunk:

-      Életvezetés fejlesztése

-      Stresszel való megküzdésben való támogatás

-      Hatékonyabb kommunikáció és konfliktuskezelés

-      Erőforrások és kompetenciák beazonosítása és mozgósítása

-      Személyiségfejlesztés és önismeret

-      Tudatosság és önreflexió

-      Döntéshelyzetben alternatívák mérlegelése, dilemmák feloldása


 

Hogyan válassz coachot, melyek az óvatosságra intő jelek? Mire érdemes figyelni egy már meglévő folyamatnál?



Ha lelki segítőt keresünk, nulladik lépésként érdemes utánanézni a szakember végzettségének és szakmai tapasztalatainak. Az objektív szempontokon túl, az alábbi kérdések segíthetnek a megfelelő szakember kiválasztásában és a meglévő folyamatra való reflektálásban.

 

1.Túl sokat és gyorsan ígér? Fogadd kétkedéssel!

Ha egy coach (bárki) azt ígéri, hogy a vele való munka megváltoztatja az életedet és minden problémádra tudja a megoldást, azt javaslom, fogadd erős kétkedéssel. Érdemes akkor is gyanút fogni, ha valaki túl sok, gyors és könnyű változást ígér. A coaching nem csodaszer. Ahogy nincs egyetlen olyan módszer, ami minden problémára gyógyírt ad.


2. Nyomást helyez rád, erőlteti a szolgáltatását?

Ha a coach az őszinte, hiteles kommunikáció helyett megtévesztő értékesítési stratégiát követ, és azt közvetíti, hogy negatív következményekkel jár, ha nem veszed igénybe a szolgáltatásait - nem gondolom, hogy az elsődleges és valódi motivációja a lelki támogatás.


3. Professzionális a kapcsolat?

Ideális esetben a segítői kapcsolat nem mosódik össze a magánélettel: a coach ne legyen a barátod, rokonod vagy az üzleti partnered, ahogy a romantikus kapcsolódás is szakmai-etikai vétségnek számít. Ha azt tapasztalod, hogy a szakember visszaél a bizalmaddal, a titoktartás megsértése szintén etikai vétség.


4. Van-e kapcsolódás köztetek?

A megfelelő kapcsolódás/kémia fontos, előfordul, hogy nem illik össze a coach és az ügyfél, és emiatt nem tudnak jól együttműködni. Ha azt tapasztalod, hogy nem komfortos a folyamat, érdemes ezt jelezni a coachnak, hogy tisztázni tudjátok.


5. Érzed-e a figyelmét és a jelenlétét?

Szinte folyamatosan az óráját fürkészi, úgy érzed, hogy futószalagon váltjátok egymást az ügyfelekkel, azt tapasztalod, hogy nem emlékszik a vele megosztott tartalmakra, és nem érzed a támogató jelenlétét - érdemes átgondolni, számodra megfelelő-e így.


6. Negatívan minősít?

Ha ítélkezik feletted, azt érezteti, hogy valami baj van veled, és érzelmileg nem érzed magad biztonságban - javaslom, hogy keress más szakembert.


7. Hogyan kezeli az őszinte, akár negatív visszajelzést?

Az önmagára reflektálni képes szakember rá tud nézni a saját segítői szerepére, ha megosztod vele az aggályaidat a folyamattal kapcsolatban. Jó jel lehet, ha teret ad a megéléseidnek, sőt empatikusan és biztatóan fogadja azokat, ugyanakkor képes magát is kritikusan szemlélni.

 


Milyen az 'elég jó' coach?



Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a segítői munkára nem mindenki alkalmas - itt most nem a szakmai végzettségre gondolok, hanem arra, hogy rendelkezik-e a coach az alábbi képességgekkel:


-        józan gondolkodás, kompetenciahatárok ismerete,

-        önismereti megdolgozottság és önreflexió,

-        élettapasztalat és emberismeret,

-        őszinte érdeklődés,

-        együttérző képesség,

-        világnézeti és szakmai nyitottság,

-        tiszta szándék és hozzáállás,

-        emberekkel való segítő foglalkozásban szerzett jártasság,

-        a fejlődés iránti elkötelezettség.

 


Ha úgy érzed, hogy a coach őszintén kíváncsi, nem erőlteti rád a véleményét, mondhatsz neki nemet és szabadon kifejezheted az érzéseidet, gondolataidat - összességében érzelmileg biztonságban érzed magad -, ezek mind biztató jelek a belső munkához. Ugyanakkor azt szeretném normalizálni, hogy a coach/segítő is ember. Nem vagyunk tökéletesek és nincs nálunk a bölcsek köve. Mi is küzdünk hiányosságokkal és nehézségekkel - a kérdés, hogy mit kezdünk vele, mennyire törődünk a saját lelki jóllétünkkel; fontos, hogy a magánéletünk ne folyjon bele az ügyféllel való közös munkába.


A coaching hatékony módszer lehet a segítő kezében, ha arra használja, amire való: fejlesztésre és támogatásra. Az évek során egyre inkább úgy tapasztalom, hogy nem elsősorban az eszközökben, a legjobb kérdésekben és modellekben rejlik a kísérés ereje. Sokkal inkább a coach és az ügyfél közötti kapcsolatban és abban, hogy mennyire hisz a coach az ügyfél változtatási képességében – ennek egyensúlyban tartásához pedig a szakembernek is folyamatos szakmai önreflexióra és személyes önismeretre van szüksége.


Korábban írtam arról, hogy mi jellemzi egy segítő szakemberrel való konzultációt és miben különbözik egy baráti beszélgetéstől, itt olvashatod.



Források

Dr. Buda László: Az intenzív önismereti élményekkel járó kockázatról és felelősségről c. online tanulmány, 2024.

Bíró Bence Péter: Business Burnout Biblia. Kreatív Kontroll Kft.: Budapest, 2020.


 

 

Comments


bottom of page